Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Látnivalók

Vársziget

 

A Rétközben fekvő Beszterec falu mellett, attól északnyugatra, a Belfőcsatorna melletti emelkedésen állt egykor a ma Várszigetnek nevezett Árpád-kori földvár.

 Története

A terület már az őskorban is lakott hely lehetett, az itt fellelt cserépdarabok, obszidián és orsógomb töredékek alapján, melyeket a Vársziget első ismertetője Jósa András La Tène korból származónak írt le.

A földvár koráról nem maradtak fenn okleveles adatok. Keletkezését a 11–13. századra teszik.

A vár északi egykor monostor is állt, melyet a 11. század második felében, vagy a 12. században emeltek és a Megváltó tiszteletére szentelték fel. A monostor valószínűleg a Hontpázmány nemzetség szabolcsi ágának temetkezési helyéül szolgálhatott.

A fennmaradt oklevelek szerint 1290–1300 táján a monostor birtokába - kegyúri jogon - a Hontpázmány nemzetségbeli Bánk Lőkös fiait iktatták be.

 Leírása

Először 1900-ban Jósa András írta le Várszigetet megyei monográfiájában.

Leírása szerint a földvár a Rétköz mocsaras területéből kiemelkedő szigeten épült, északi részén egy holdnyi háromszög alakú területet magas sánc vett körül , kétoldalt árokkal. Ehhez csatlakozott a déli, jóval nagyobb; 10 hold területű kör alakú várrész, alacsonyabb sánccal körülvéve.

Később többen is végeztek itt felméréseket; 1951-ben Nováki Gyula, 1954-ben Ristics Anna, 1961-ben Kiss Lajos, 1963-ban Kovalovszki Júlia, majd 1969-ben Németh Péter folytatott itt kutatásokat.

Kiss Lajos leírásaszerint a sánc kövek közé foglalt, mélyen a földbe vert facölöpökből és egymásba illesztett gerendákból álló szerkezetű volt, melyet Faköpönyeg néven említ a történelem.

Az 1951-es felmérések szerint a vár alapja 365 méter, legnagyobb szélessége 177 méter lehetett.

Az egykori földvár területét az idők során többször megbontották; anyaga nagyrészét útépítéshez, és a lakosság építkezéseihez használták fel, mára már kevés nyoma maradt.

Forrás: wikipedia

 

Református templom

 

A község temploma Árpád-kori alapítású. A korabeli pápai tizedjegyzék tanúsága szerint Besterec néven fizette a papi tizedet. A kis románkori templom a XVII. századtól protestáns templomként funkcionált.

A nyíregyházi múzeum munkatársai 1940-ben tárták fel a régi templom alapjait. A leletekből kiderült, hogy az épületnek nem volt tornya. Mennyezete lapos volt és égszínkékre festett. Harangját Wierd György eperjesi mester készítette 1632-ben.

A templom előtt 1872-ig harangtorony állt, ekkor építettek hozzá a fa huszártornyot. A torony bádog gúlasisakján olvasható a bővítés és átalakítás időpontja: 1896.

Az utcasornál beljebb álló, körülkerítetlen, eklektikus mai templom a középkori alapok felhasználásával készült. Homlokzati tornyos, keletelt falusi templom.

forrás: szszbmo.hu